Dr. Tóvári Judit honlapja

Honlap Írjon nekem! Honlap-térkép Fogalmak szótára Segédkönyvtár

 


 

Hivatkozáskészítés A dolgozat szerkezete Dokumentáció-készítés Bibliográfia-szerkesztés

 

Honlap
Fel

 

 

 

 

A bibliográfiai hivatkozás módszerei


A Harvard-szisztéma    A számozásos módszer   Példa lábjegyzetben közölt hivatkozásjegyzékre

 

Hivatkozás többszerzős művekre 

Hivatkozás a forrásban meg nem nevezett szerző művére   

Könyvrészletre történő hivatkozás

Folyóiratcikkre történő hivatkozás

Hírlapcikkre történő hivatkozás

Hírlapcikk CD-ROM-on

Kiállítási katalógus

Konferencia-anyag (az ún. proceedings)

Kormányzati és egyéb igazgatási szervek kiadványai

Kutatási jelentések (az ún.  "report"-ok)

Levéltári források

Másodkézből történő idézés

Média-programok (tv, rádió, video)

Nem publikált dokumentumok (például disszertációk)

Szabadalom

Szabvány

Számítógép-fájl


Az elméleti kutatások alapvető forrásai a nyomtatásban és elektronikusan megjelent dokumentumok. Tudományos érték szempontjából nem elhanyagolhatók azonban azok a dokumentumok sem, amelyek még nem jelentek meg, mint például disszertációk, kutatási jelentések, felmérések eredményei, stb. De lehetnek ezek a dokumentumok levéltári anyagok, vagy intézmények irattáraiban, vállalatoknál őrzött iratok is, amelyek fontos információkat tartalmaznak választott témájának a megírásához. (Ez utóbbiak kutatásához kutatási engedélyek szükségesek!)

Választott témájához tehát már bizonyára vannak előadáson, illetve szemináriumon készített jegyzetei, beszélgetett arról témavezetőjével. De talált könyveket, könyv-fejezeteket, folyóirat-cikkeket, riportokat, TV-programokat, videofelvételeket, konferenciaanyagokat, kutatási jelentéseket, disszertációkat, történeti dokumentumokat, stb. Ezeket a forrásokat a dolgozatában többféleképpen használhatja fel:

t        szószerinti idézetként,

t        tartalmi összegzésként, amikor nem szószerint idéz, hanem a szerző gondolatait – hivatkozva a forrásra – saját szavaival adja vissza,

t        tények, elméletek felvázolására.

A felhasználás bármelyik esetéről is van szó, a felhasznált műre valamilyen formában hivatkoznia kell. A hivatkozott mű vagy dokumentum azonosításához elegendő információt kell az olvasó számára biztosítani. Ezt az információt a felhasznált dokumentum könyvészeti adatainak hiánytalan és pontos közlésével adhatja meg. Ezek az adatok a gyűjtőmunka első fázisában kerülnek az irodalomkutatás céduláira. Ha akkor lelkiismeretesen dolgozott, a hivatkozások készítésekor nem lesz gondja az adatok közlésével. Ha viszont a hivatkozás készítésekor derül ki, hogy hiányzik valamilyen adat, vissza kell keresnie az eredeti közleményt. Ekkor van jelentősége annak, hogy a gyűjtőcédula tartalmazott-e ehhez elegendő információt, azaz feltüntetett-e azon minden lehetséges adatot, beleértve az adat lelőhelyét is?

Mi a következménye annak, ha nem így cselekszik, azaz hivatkozás nélkül, vagy azonosíthatatlan, visszakereshetetlen formában használja fel valaki másnak a gondolatait?

t        Nem lesz hiteles a mondanivalója. A témavezetője tudni fogja, hogy a leírt elmélet, érvelés, bizonyíték nem a saját gondolata. De akkor honnan vette? Hiteles forrásai voltak-e vagy sem?

t        Sem önmaga, sem az olvasói nem fogják megtalálni az eredeti anyagot. Ezáltal megszegi a tudományosságnak azt az íratlan szabályát, hogy a közölt adatai, megállapításai igazoltak, mások számára ellenőrizhetők legyenek.

t        Plágiumot követ el. A plágium más szellemi tulajdonának az eltulajdonítása, amikor másnak tünteti fel saját magát, mint aki valójában! Ez akkor történik meg, amikor nem készít az idézett gondolathoz hivatkozást, vagy nem szerepelteti a művet dolgozatának irodalomjegyzékében.

Ha viszont dolgozatának folyamatos szövegét állandóan megszakítaná a hivatkozott mű teljes könyvészeti adatainak közlésével, írásműve élvezhetetlenné válna az olvasó számára. Ezért a bibliográfiai hivatkozásnak kialakult formái[1], módszerei vannak, amelyek alkalmazásával elkerülhető a szöveg széttörése, ugyanakkor a hivatkozott mű is visszakereshető. Több módszer áll rendelkezésre, de egyazon dolgozatban csak egyféle módszert alkalmazzon!

1.1. A bibliográfiai hivatkozás módszerei

Említettük már, hogy dolgozatában felhasználhatja másoknak a gondolatait

t        szószerinti idézetként, vagy

t        a mondanivaló összefoglalásaként.

Dolgozatában ezek a felhasználási módok keveredhetnek is, de bármelyiket használja, mindig információt kell nyújtania az olvasónak, hogy az idézett gondolat kitől származik és teljes bibliográfiai adatsornak kell tájékoztatnia arról, hogy az idézett gondolat hol jelent meg, illetve hol kereshető vissza. Ez azt jelenti, hogy ki kell jelölnie egy információs útvonalat, ami összeköti a dolgozat szövegében idézett gondolatot a hivatkozásjegyzék azon tételével, amely a mű visszakereshetőségét biztosító bibliográfiai adatokat tartalmazza. Milyen megoldások kínálkoznak erre?

A hivatkozások közlésére leggyakrabban két különböző felépítésű rendszert használnak:

1.        a "név-év" módszer (Harvard-szisztéma) és

2.        a számozásos módszer.

E rendszerek két fő dologban térnek el egymástól:

1.        eltérő az információ visszakeresésének módja és útvonala (az első esetben szerző szerint, a második esetben számsorrend alapján),

2.        eltérő a hivatkozott művek bibliográfiai adatait közlő tételek rendezési módja (szerzői betűrend, illetve hivatkozási számsorrend),

3.        eltérő a bibliográfia helye (amire hivatkozik) a dolgozatban.

Bármelyik rendszert választja is, nagyon fontos, hogy

t        legyen következetes, azaz egyazon dolgozatban a két rendszer ne keveredjen,

t        a hivatkozott könyvek bibliográfiai adatait a címoldalról írja le, ne a borítóról vagy a kötéstábláról.

 

                                                        A két hivatkozási mód összehasonlító sémája

A Harvard-szisztéma szerint

A számozásos módszer szerint

A dolgozat szövegében:

a)      idézetként közölt rész után:

Idézett szerző neve, megjelenés éve, idézett oldal száma, vagy

a)    hivatkozásként (nem szószerint) közölt rész után:

Hivatkozott szerző neve (megjelenés éve).

Hivatkozásjegyzék csak a dolgozat végén helyezhető el, a jegyzék szerzői betűrendes.

A dolgozat szövegében:

idézetként vagy hivatkozásként közölt rész után:

felső indexben vagy a szövegrész után ( )-ben a hivatkozás sorszáma

Hivatkozásjegyzék készíthető

t   lábjegyzetként, vagy

t   a fejezetek végén, vagy

t   a dolgozat végén végjegyzetként

A jegyzék számsorrendes!

A Harvard-szisztémáról ("név-év" módszerről) általában

Hivatkozás a dolgozat szövegében

Mint a módszer neve is mutatja, a dolgozat szövegében közölt idézetet a mű bibliográfiai adataival a szerző neve és a mű megjelenési éve köti össze, azaz e két adat képezi a hivatkozás alapját. E két adat együtt vezet el annak a dokumentumnak (könyv, folyóiratcikk, stb.) a dolgozat bibliográfia részében közölt adataihoz, amiben az információ megjelent. Ez úgy érhető el, hogy az idézett szövegrész után írja a szerző nevét és a mű megjelenési évét. Értelemszerűen lesz egy kis különbség, ha szószerint idéz, vagy ha saját szavaival mondja el valaki másnak a gondolatait.

Szószerinti idézés hivatkozása a szövegben:

“Az 1996-ra kialakított … normatíva 8100 forintról 10800 forintra emelkedett…” (Magyar Bálint, 1998. p.6.)

Gondolattartalom saját szavainkkal történő közvetítése:

Magyar Bálint (1998) kijelentette, hogy a normatíva 8100 forintról 10800 forintra emelkedett.

Szószerinti idézéskor mindig idézőjelben kell közölni azt a szövegrészt, ami más szerzőtől származik. Az idézet után meg kell adni azt az információt, azt a legrövidebb keresési útvonalat, amelyen keresztül visszakereshetővé válik a közölt idézet, azaz amelynek segítségével az olvasó meg tudja keresni azt a művet, amiben elolvashatja a szerző idézett gondolatát.

A Harvard-szisztéma ("név-év" módszer) könyvre történő hivatkozás esetén

A dolgozat szövegében tehát

t        szószerinti idézet után közölni kell a szerző nevét, a mű megjelenési évét és azt a pontos oldalszámot, ahol az idézet olvasható

t        gondolattartalom saját szavaival történő közvetítése esetén a szerző nevét belefogalmazza a mondatba, ezért itt kerek zárójelben csak a megjelenés évét kell közölni.

A hivatkozott mű adatai a dolgozat végén, a hivatkozások betűrendes jegyzékében:

Közölni kell mindazokat a könyvészeti (más néven bibliográfiai) adatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a könyv minden kétséget kizáróan azonosítható legyen. Ezek az adatok a következők:

t        Szerző(k) neve. A családnév nyomtatott nagy betűkkel, ezt követően az egyéni név teljes alakban. Külföldi szerzők nemzeti névhasználatában az egyéni név megelőzi a családnevet, ezért a bibliográfiai adatok közlésekor a névelemek sorrendjének megváltoztatására van szükség. A sorrendcserét a vessző jelzi.

Például:

Nemzeti névhasználat szerint: Friedrich von Schiller

A név a bibliográfiai adatban: Schiller, Friedrich von

t        A könyv megjelenési éve (kerek zárójelben).

t        A könyv címe dőlt betűkkel. (Ha kézzel írja a dolgozatot, a könyv címadatát aláhúzással jelölje.)

t        Kiadásjelzés, de csak akkor, ha a könyv nem az első kiadás. (Például: 3. átdolg. kiad.)

t        A megjelenés helye.

t        A kiadó neve (ha a kiadó neve ismeretlen, [s.n.] jelzést alkalmazzon, jelentése: sine nomine, azaz: kiadó neve nélkül).

t        Oldalszám.

Az oldal jele: p., a pagina latin szó rövidítése.

pp. jelet használ, ha a könyv meghatározott oldaltartományaira hivatkozik. A jel ekkor megelőzi az oldal számadatát.

Például:

356 p. azt jelenti, hogy a könyv, amire hivatkozik 356 oldal terjedelmű.

pp.46-52. azt jelenti, hogy a hivatkozott szöveg a könyv 46-52. oldalain található.

t        ISBN.

International Standard Book Number = Könyvek Nemzetközi Azonosító Száma

A könyv adatai a hivatkozások jegyzékében a gondolat-tartalom saját szavainkkal történő közvetítése esetén:

Galbraith, J. K. (1988) Egy kortárs emlékei. Budapest, Európa. pp. 446-471. ISBN 963 07 4580 1

A dolgozat szövegében közölt szószerinti idézetnek és a bibliográfia résznek az összekapcsolása egyszerzős könyv esetén:

A dolgozat szövegében a szószerinti idézés, és a hivatkozás a szerzőre:

"…a katonai kiadások növelését 100 demokrata helyesli, 300 ellenzi; a republikánusok közül 150 helyesli, 50 ellenzi." (Babbie, E., 1996. p. 440.)

 

A hivatkozás feloldása a hivatkozások jegyzékében:

BABBIE, Earl (1996) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi. ISBN 963 506 100 5

 

A dolgozat szövegében a gondolattartalom idézése:

Babbie (1996) közli egyik tanulmányában a szenátus álláspontjának megoszlását a katonai kiadások tekintetében.

A hivatkozás feloldása a hivatkozások jegyzékében:

BABBIE, Earl (1996) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi. ISBN 963 506 100 5


A számozásos módszer könyvre történő hivatkozás esetén

Hivatkozás a dolgozat szövegében

A számozásos módszer azt jelenti, hogy amikor a dolgozat szövegében másnak a gondolatait idézi, vagy máshonnan vett tényeket közöl, azonosítható módon meg kell adnia azt a forrást, ahonnan az adatai származnak. Ekkor lesz mondanivalója hiteles. A folyamatos szöveget itt sem szakíthatja meg a forrás adatainak szövegközti közlésével, mert az nagyon zavaró lenne. A hivatkozás kódja, ami összeköti a szövegben közölt idézetet (vagy egyéb adatot) a dokumentum adataival, egy arab szám. Ha egynél több hivatkozása van, a számok számsort alkotnak, azaz minden idézet más-más számot kap, mechanikusan növekvő számsorrendben. A számot közvetlenül az idézet után kell közölni kerek zárójelben, vagy felső indexben.

A szövegben felső indexben közölt számozás (a hivatkozások jegyzéke lábjegyzetben, az oldal alján jelenik meg):

 “Az 1996-ra kialakított…normatíva 8100 forintról 10800 forintra emelkedett…” [2]

A könyv adatai a hivatkozások jegyzékében (lehet lábjegyzet, vagy végjegyzet):

t        A szövegben az idézet után megadott hivatkozási szám kerek zárójelben,

t        Szerző(k) neve. A családnév nyomtatott nagy betűkkel, ezt követően az egyéni név. Külföldi szerzők nemzeti névhasználatában az egyéni név megelőzi a családnevet, ezért a bibliográfiai adatok közlésekor a névelemek sorrendjének megváltoztatására van szükség. A sorrendcserét a vessző jelzi.

t        A könyv címe dőlt betűkkel. (Ha kézzel írja a dolgozatot, a könyv címadatát aláhúzással jelölje.)

t        Kiadásjelzés, de csak akkor, ha a könyv nem az első kiadás. (Például: 3. átdolg. kiad.)

t        A megjelenés helye.

t        A kiadó neve (ha a kiadó neve ismeretlen, [s.n.] jelzést alkalmazzon, jelentése: sine nomine, azaz: a kiadó neve nélkül)..

t        A könyv megjelenési éve.

t        Oldalszám, jele: p., vagy  pp.

 

A számozásos módszer alkalmazása esetén a hivatkozások jegyzékében a tételek a hivatkozás sorszáma szerinti növekvő számsorrendben követik egymást.

A jegyzék helye

t        vagy lábjegyzetként annak az oldalnak az alja, ahol az idézetet közölte,

t        vagy a fejezet vége,

t        vagy a dolgozat vége.

 

 

A számozásos módszer jól áttekinthető megoldást kínál a hivatkozások közlésére, ugyanakkor jelentős hibaforrásul is szolgál, ha a hivatkozások számozását manuálisan végzi!

Ez akkor fordul elő, ha nem szövegszerkesztővel dolgozik, vagy nem veszi igénybe a szövegszerkesztő program automatikus lábjegyzet-készítő menüpontját. Szinte kivétel nélkül megesik, hogy a dolgozat szövegét többször is át kell szerkeszteni, míg kialakul annak végleges formája. Ez azt is maga után vonja, hogy az egyszer már sorszámozott hivatkozások számadata megváltozik. Ha ezt nem javítja azonnal a jegyzékben is, a hivatkozási sorszám más irodalomra mutat, mint kellene. Ez a hibaforrás kiküszöbölhető, ha használja a WORD szövegszerkesztő automatikus lábjegyzet-készítő programját. A Beszúrás (Insert) menü Lábjegyzet (Footnote) parancsának párbeszédablakában kiválasztja, hogy az oldal alján, vagy a dokumentum végén helyezze-e el a program a hivatkozást. Az OK gomb lenyomásával a program automatikusan beírja a sorszámot a szövegnek arra a részére, ahol a kurzor áll és a definiálástól függően vagy az oldal aljára, vagy a fejezet, illetve a dokumentum végére ugrik, ahová beírhatja hivatkozásának bibliográfiai adatait. Ha a szöveget átszerkeszti, nem kell külön figyelnie a sorszámozásra, mert a program automatikusan átszámozza, ha arra szükség van.

Min a Harvard-, mind a számozásos módszer alkalmazható hivatkozások készítésére, de egyazon dolgozatban ugyanazt az elvet kövesse!

 

             A könyv adatai számozásos módszerrel történő hivatkozás bibliográfia fejezetében:

(42) Galbraith, J. K. Egy kortárs emlékei. Budapest, Európa, 1988.  pp. 446-471. ISBN 963 07 4580 1

           A könyv adatai számozásos módszerrel történő hivatkozás esetén lábjegyzetben

Hivatkozás többszerzős művekre

Egynél több szerző esetén:

t        ha két szerzője van a műnek, mindkét nevet közölni kell abban a sorrendben, ahogyan a könyv címoldalán vagy a folyóiratcikk címfejében, illetve aláírásában látható. A neveket az "és" szócska köti össze.

t        ha három vagy több szerzője van a műnek, csak a sorrendben elsőt szokás leírni, a többi nevet a szögletes zárójelben közölt [et al.] (jelentése: és a többiek) helyettesíti.

Hivatkozás a forrásban meg nem nevezett szerző művére

Ez az eset többnyire akkor szokott előfordulni, amikor

t                    újságcikket közölnek névaláírás nélkül,

t                    testületek beszámolói esetén, stb.

Ha egy hírlapcikk aláírás nélkül jelenik meg, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy a szerző ismeretlen. Jelentheti azt is, hogy nevét nem szeretné nyilvánosságra hozni, de jelentheti azt is, hogy valamely testület (például szerkesztőség) nevében ír. Legjellemzőbb példa erre, amikor a cikk "Munkatársunktól" aláírással jelenik meg. A hivatkozás ilyen esetekben a lap címére történik.

Testületek beszámolóinak a testület a szerzője, ezért a második esetben a testület nevére történik a hivatkozás.

Hivatkozás különféle dokumentumtípusokra

Könyvrészletre történő hivatkozás

Akkor lehet alkalmazni, ha a könyv fejezetekre tagolódik, az egyes fejezeteket más-más szerzők írták, de a dolgozat megírásához csak egy (vagy több) fejezetet használt fel. A bibliográfiai hivatkozásban ekkor közölni kell:

t        annak a résznek a szerzőjét, akitől idéz,

t        a megjelenés évét (kerek zárójelben, ha Harvard módszert alkalmaz),

t        a fejezet címét,

t        az egész könyv szerzőjének vagy szerkesztőjének neve előtt az In: annak jelölésére, hogy ezt követően annak a könyvnek az adatait fogja közölni, amiben a részlet (fejezet) megjelent,

t        az egész könyv szerzőjének vagy szerkesztőjének, összeállítójának, válogatójának (összefoglalóan: közreműködőjének) a neve. Ha a közreműködőt írja le, a név után a funkciót is meg kell nevezni,

t        a könyv címe dőlt betűkkel. (Ha kézzel írja a dolgozatot, a könyv címadatát aláhúzással jelölje.)

t        kiadásjelzés, de csak akkor, ha a könyv nem az első kiadás. (Például: 3. átdolg. kiad.)

t        a megjelenés helye,

t        a kiadó neve (ha a kiadó neve ismeretlen, [s.n.] jelzést alkalmazzon, jelentése: sine nomine, azaz: kiadó neve nélkül)

t        a megjelenés éve (ha számozásos módszert alkalmaz),

t        oldalszám.

A dolgozat szövegében közölt idézetnek és a bibliográfia résznek az összekapcsolása Harvard módszerrel, ha a fejezetek szerzői különbözők

A dolgozat szövegében szószerinti idézés esetén:

"Ezek száma pl. Sárospatakon 1765-ben 870, ugyanakkor 320 togatus s csak 80 publicus." (Ravasz János, 1996. p.193.)

A hivatkozás feloldása a hivatkozások jegyzékében:

RAVASZ János (1996) A reformátusok iskolaügye. In: GAZDA István vál. Fejezetek a magyar művelődéstörténet forrásaiból. Budapest, Tárogató. ISBN 9638491 930 2

A bibliográfiai tétel első részében tehát a fejezet szerzőjének a neve szerepel, hiszen az ő gondolatát idézte a szövegben. Biztosítani kell azonban, hogy az olvasó megtalálja azt a könyvet, amelyben ennek a szerzőnek az írása megjelent, ezért a tétel második részében, az "In:" után a könyv közös adatai következnek.

Ugyanaz a hivatkozás számozásos módszerrel a hivatkozások jegyzékében:

(2) RAVASZ János. A reformátusok iskolaügye. In: GAZDA István vál. Fejezetek a magyar művelődéstörténet forrásaiból. Budapest,     Tárogató. 1996. p. 193. ISBN 9638491 930 2

A számozásos módszernél az idézet oldalszáma a hivatkozások jegyzékébe kerül, hiszen a dolgozat szöveges részében ennek kifejezésére nincs mód.

Folyóiratcikkre történő hivatkozás

t        A cikk szerzőjének a neve ugyanolyan elvek szerint, mint a könyvek leírásakor,

t        A megjelenés éve (kerek zárójelben ha Harvard módszert alkalmaz),

t        A cikk címe,

t        A folyóirat címe dőlt betűkkel. (Ha kézzel írja a dolgozatot, a könyv címadatát aláhúzással jelölje.)

t        Az évfolyam száma,

t        A részegység (például szám) számozása,

t        A megjelenés éve (kerek zárójelben, ha számozásos módszert alkalmaz),

t        Oldalszám (p. vagy pp. rövidítéssel, ha az oldalszám a dolgozat szövegében nem szerepel),

t        ISSN. International Standard Serial Number = időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma.


Folyóiratcikkre történő hivatkozás részei a jegyzékben Harvard módszer szerint:

A szerző neve   A megjelenés                           A cikk címe

éve                                    

MAGYAR Bálint (1998) A közoktatás modernizációjának esélyei a közoktatási törvény módosítása után.

Új pedagógiai szemle, 47. évf. 2. sz. p.6. ISSN 1215-1807

A folyóirat címe

 

A folyóirat

számozási adata:

évfolyam, szám.

A hivatkozott

oldal(ak) száma,

ha a szövegben

nem szerepel.

ISSN

 

Bibliográfiai adatok elrendezése a “Hivatkozások jegyzéke” fejezetben a Harvard módszer alkalmazása esetén, köztük Magyar Bálint idézett cikke:

BABBIE, Earl (1996) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi. pp. 128-131. ISBN 963 506 100 5

KOVÁCS László (1998) projektvez. NIIFP hálózati multimédia pilot projekt. [Számítógép-fájl]. Budapest : Sztaki, URL: http://www.sztaki.hu/services/mbone

KÖRÖSPATAKY Terézia (1983) A felnőttnevelés lélektana. Egyetemi doktori disszertáció, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen.

MAGYAR Bálint (1998) A közoktatás modernizációjának esélyei a közoktatási törvény módosítása után. Új pedagógiai szemle, 47. évf. 2. sz. p.6. ISSN 1215-1807

RAVASZ János (1996) A reformátusok iskolaügye. In: GAZDA István vál. Fejezetek a magyar művelődéstörténet forrásaiból. Budapest, Tárogató. pp.191-196.

 

Ugyanaz a folyóiratcikk a hivatkozások jegyzékében a számozásos módszer szerint:

Hivatkozási       A szerző                                  A cikk címe

szám                neve                                                                         

(12) MAGYAR Bálint. A közoktatás modernizációjának esélyei a közoktatási törvény módosítása után.   

        Új pedagógiai szemle, 47. évf. 2. sz. (1998) p.6. ISSN 1215-1807

      A folyóirat címe

 

A folyóirat

számozási adata:

évfolyam, szám, dátum

A hivatkozott

oldal(ak) száma,

ha a szövegben

nem szerepel.

ISSN

 

Dolgozatának "Hivatkozások jegyzéke" fejezete tehát tulajdonképpen egy bibliográfia, ami áttekintést ad arról a felhasznált irodalomról, amiből szószerint idézett, konkrét, számszerű adatokat vett át, vagy egyszerűen csak gondolati tartalmat közölt. Az adatok elrendezése a Harvard módszer alkalmazása esetén szerzői betűrendes, tehát a visszakereséskor a hivatkozott szerző neve alapján könnyen megtalálható a keresett mű. Számozásos módszer esetén az adatok a hivatkozási sorszám alapján kereshetők vissza, tehát a jegyzékben az adatok hivatkozási számsorrende rendezettek.

A hivatkozások jegyzéke tartalmában különbözik a felhasznált irodalom jegyzékétől. Bár mindkettő bibliográfia, a "Felhasznált irodalom" fejezet bővebb a "Hivatkozások jegyzéke" fejezetnél. Célja, hogy tájékoztatást nyújtson mindarról az irodalomról, amelyet a dolgozat megírásához valamilyen szinten felhasznált. (Lásd a Szakdolgozat szerkezete című fejezetben).

Hivatkozás hírlapcikkre

t        A cikk szerzőjének (ha a szerzőt nem nevezi meg, a lap címe)

t        A megjelenés éve (kerek zárójelben ha Harvard módszert alkalmaz),

t        A cikk címe,

t        A hírlap címe dőlt betűkkel. (Ha kézzel írja a dolgozatot, a könyv címadatát aláhúzással jelölje.)

t        Az évfolyam száma (ha nincs évfolyamszámozás, az év)

t        A részegység (például szám) számozása,

t        A megjelenés éve, hónapja, napja (kerek zárójelben, ha számozásos módszert alkalmaz; Harvard módszer alkalmazása esetén az évszám elmarad)

t        Oldalszám (p. vagy pp. rövidítéssel, ha az oldalszám a dolgozat szövegében nem szerepel),

t        ISSN. International Standard Serial Number = időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma.

 

A Harvard módszer alkalmazásával:

Magyar hírlap (1999) Karrierek A-tól Z-ig. Magyar hírlap. 32. évf. 40. sz. (febr. 17.) p. 18.

A számozásos módszerrel:

Magyar hírlap. Karrierek A-tól Z-ig. Magyar hírlap. 32. évf. 40. sz. (1999. febr. 17.) p. 18.

 Hírlapcikk CD-ROM-on

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy újságcikkek CD-ROM-on olvashatók, ahol az oldalszámokat esetleg más rendszerben találja meg, mint a nyomtatott változatban. A legtöbb CD-ROM-on megjelenő újság megadja ugyan a nyomtatott változat oldalszámát, de az a mutatóból kereshető vissza.

Ha CD-ROM-on elérhető hírlapcikkre hivatkozik, a cím után adja meg szögletes zárójelben: [CD-ROM fájl].

Konferencia-anyag (az ún. proceedings)

Konferencia-anyagok a legváltozatosabb címmel jelennek meg, ezért arra kell törekedni, hogy az azonosításhoz szükséges legfontosabb adatokat közölje. Mindig meg kell adni a konferencia nevét, számát (ha van), rendezésének évét, a rendezvény helyét és magának a kiadványnak az azonosításához szükséges adatokat.

 

A konferencia neve

száma

éve

a rendezés helye

conference on intelligent systems (6.)(1991)(Veszprém).

Fundamentals Cooperation in research an education of intelligent systems : proceedings. Veszprém, NJSZT és OCG, 1991.

 

A kiadvány címe és alcíme

A  megjelenés helye, a kiadók neve,

a megjelenés éve

  Ha viszont konkrétan a konferencia valamely előadására szeretne hivatkozni, hasonlóképpen kell eljárnia, mint a könyvrészletek esetében:

     Előadó neve, megjelenés éve                Az előadás címe                                                     A konferencia neve, száma, éve, helye

   takács barnabás (1991) A hybrid character recognition algorithm. In: conference on intelligent systems (6.)(1991)(Veszprém).

   Fundamentals and European Cooperation in research an education of intelligent systems : proceedings. Veszprém, NJSZT és OCG. pp. 71-81.

   A kiadvány címe és alcíme, amiben az előadás szövege megjelent. A kiadvány megjelenési adatai, az oldalak, amelyeken az előadás olvasható.

Szabadalom

t        A szabadalmat bejelentő neve, székhelye (ország kódja)

t        A szabadalom címe

t        A feltaláló neve, ha különbözik az alkalmazótól

t        Származási ország megnevezése

t        A szabadalom lajstromszáma

t        A bejelentés ügyiratszáma

t        A bejelentés dátuma (év, hónap, nap)

 

Orion-Yhtymä, Espoo (FI) Eljárás új β-diketonok, valamint ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítása. Szerző: Pohto, Pentii [et al.] Finn szabadalmi bejelentés T/57 694, 5050/89. 1989. szeptember 01. 

 

Szabvány

t        A szabványkibocsátó országban használatos betűjel és a szabvány száma

t        Megjelenés éve (ha a hivatkozás Harvard rendszerű)

t        Cím (dőlt betűkkel)

t        Megjelenés helye

t        Kiadó neve

t        Megjelenés éve (ha a hivatkozás számozásos rendszerű)

t        Oldalszám (ha a dolgozat szövegében nem szerepel)

 

Hivatkozás magyar szabványra Harvard módszerrel:

MSZ 3424/1 (1978) Bibliográfiai leírás. Könyvek. Budapest, MSZH. 78 p.

Számozásos módszerrel:

MSZ 3424/1 Bibliográfiai leírás. Könyvek. Budapest, MSZH, 1978. 78 p.

 

Kormányzati és egyéb igazgatási szervek kiadványai

t        A kormányzati szerv (például minisztérium) neve

t        A kormányzati szerv alárendelt testülete

t        Megjelenés éve (ha a hivatkozás Harvard rendszerű)

t        Cím (dőlt betűkkel)

t        A szerző neve, ha közli a kiadvány (vagy az elnök neve, ha a kiadvány valamely bizottság kiadványa)

t        A jelentés, beszámoló száma kerek zárójelben

t        Megjelenés helye

t        Kiadó neve

t        Megjelenés éve (ha a hivatkozás számozásos rendszerű)

t        Oldalszám (ha a dolgozat szövegében nem szerepel)

Munkaügyi Minisztérium. Humánpolitikai Osztály. Jelentés az 1998. évi munka-nélküliségi ráta alakulásáról.  (MM-HO.1999 /348). Budapest,  MM, 1999. pp. 32-41.

Kutatási jelentések (az ún.  "report"-ok)

Tudományos kutatások állásáról az intézmények időről időre beszámolókat, jelentéseket kérnek a kutatóktól. Ezeket a jelentéseket sokszorosított formában az intézmények közzéteszik, de nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. A jelentések célja, hogy az érdeklődők tájékozódhassanak a kutatások állásáról. Hozzáférhetők az intézeti könyvtárakban.

t        A szerző neve (testületi szerző is lehet, például valamely intézmény)

t        A megjelenés éve (kerek zárójelben ha Harvard módszert alkalmaz),

t        A jelentés címe dőlt betűkkel,

t        A jelentés sorozati száma (kerek zárójelben),

t        A megjelenés helye,

t        A közreadó testület neve,

t        A megjelenés éve (ha számozásos módszert alkalmaz),

t        Oldalszám (p. vagy pp. rövidítéssel, ha az oldalszám a dolgozat szövegében nem szerepel).

Varga Gábor (1975) Székelyföld a 16. században (No.63.) Szeged, JATE. pp. 21.

 

Kiállítási katalógus

Egy-egy dolgozat adatokban gazdag forrásai lehetnek a kiállítási katalógusok. E kiadványtípusra történő hivatkozás azonban meglehetősen sok problémát vet fel. Ez abból adódik, hogy az esetek egy részében sem a borítóról, sem a címoldalról nem derül ki, hogy hol és mikor volt a kiállítás, sőt még az is előfordul, hogy a kiállítás címe sem világos. Ezért a kiállítási katalógusokra történő hivatkozáskor arra törekedjék, hogy elegendő adatot adjon meg a katalógus azonosításához, amelyikből az adatokat vette.

Sok esetben a megjelenési év sem állapítható meg sem a borítóról, sem a címoldalról. Ebben az esetben segítségére lehetnek a borító vagy a címoldal hátoldalán található impresszum (nyomtatási) adatok. A nyomda neve mellett általában feltüntetik a nyomtatás évszámát vagy teljes alakban, vagy csak az évtized és az év közlésével. Ezt a nyomtatási évet leírhatja megjelenési évként.

Ha egyéni kiállításról van szó, a hivatkozás adatai általában a következők:

t        A kiállító művész neve,

t        A katalógus megjelenésének éve (kerek zárójelben ha Harvard módszert alkalmaz),

t        A katalógus címe és alcíme dőlt betűkkel,

t        Szögletes zárójelben a dokumentumtípus megnevezése: [kiállítási katalógus],

t        A katalógus írójának, összeállítójának a neve,

t        A megjelenés helye,

t        A kiadó neve (ha a kiadó neve ismeretlen, [s.n.] jelzést alkalmazzon,

t        A megjelenés éve (ha számozásos módszert alkalmaz),

Egyéni kiállításról készült katalógusra történő hivatkozás:

Medgyessy Ferenc (1982) Medgyessy Ferenc 1881-1958 életműve : vezető a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum kiállításához [kiállítási katalógus]. Írta Sz. Kürti Katalin. Debrecen, Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum.

Ha gyűjteményes kiállításról van szó:

t        A kiállítást rendező testület neve,

t        A katalógus megjelenésének éve (kerek zárójelben ha Harvard módszert alkalmaz),

t        A katalógus címe és alcíme dőlt betűkkel,

t        Szögletes zárójelben a dokumentumtípus megnevezése: [kiállítási katalógus],

t        A katalógus írójának, összeállítójának a neve,

t        A megjelenés helye,

t        A kiadó neve (ismeretlen kiadó esetén: [s.n.]),

t        A megjelenés éve (ha számozásos módszert alkalmaz),

Gyűjteményes kiállításról készült katalógusra történő hivatkozás:

Miskolci Képtár (1982) Kétszáz év magyar festészete a Miskolci Képtárban [kiállítási katalógus]. Írta Végvári Lajos. Miskolc, B-A-Z Megyei Múzeumi Igazgatóság.

 

Média-programok (tv, rádió, video)

Kötelező adatok:

t        Szerző (riportalany, rendező) neve,

t        Megjelenés éve (kerek zárójelben ha Harvard módszert alkalmaz),

t        A dokumentum címe dőlt betűkkel,

t        A média típusa,

t        A közvetítő csatorna neve,

t        A közvetítés dátuma és időpontja.

 

Faludy György (1998) Kalandozások Faludy Györggyel. Magyar dokumentumfilm. TV. Duna TV, szeptember 22, 19.00 óra.

 

Ha háromnál több riportalany van, a riporter minősül szerzőnek, ezért az ő neve lesz az első adat. Más médiaprogramoknál a szerző a rendező.

Számítógép-fájl

Egyre gyakrabban kerül sor arra, hogy elektronikus dokumentumra kell hivatkozni. Ez lehet CD-ROM, de lehet hálózaton keresztül elérhető fájl is. A hivatkozás alapelve ebben az esetben is azonos az előzőekben leírtakkal, vagyis elegendő információt kell nyújtani az olvasónak ahhoz, hogy hozzáférhessen a hivatkozott dokumentumhoz és saját maga is meggyőződjék hivatkozásunk valódiságáról. Elektronikus dokumentum esetén szükség van arra, hogy

t        a dokumentum címe után szögletes zárójelben közölje: [számítógép-fájl],

t        ha az elektronikus dokumentum CD-ROM-on olvasható hírlap vagy folyóirat: [CD-ROM fájl],

t        ha adatbázis-szolgáltatónál elérhető teljes szövegű hrlap vagy folyóirat: [elektronikus folyóirat].

Hivatkozás hálózaton keresztül elérhető elektronikus dokumentumra:

A dolgozat szövegében:

KOVÁCS László (1998)

A hivatkozások jegyzékében:

KOVÁCS László (1998) projektvez. NIIFP hálózati multimédia pilot projekt [számítógép-fájl].

Budapest, Sztaki, URL: http:// www.sztaki.hu/services /mbone

Az elektronikus dokumentum elérési útvonala

Nem publikált dokumentumok (például disszertációk)

 

A dolgozat szövegében idézetként:

(KÖRÖSPATAKY Terézia, 1983. p. 25.)

A hivatkozások jegyzékében, ha a Harvard szisztémát választja:

KÖRÖSPATAKY Terézia (1983) A felnőttnevelés lélektana [egyetemi doktori disszertáció]. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen.

Mivel a disszertáció nem jelent meg, a megjelenési adatok helyett a lelőhelyet kell megadni (intézmény neve, székhelye).

Hivatkozás levéltári forrásokra

Levéltári forrásokra történő hivatkozás esetén lépésenként kell elvezetni az olvasót az irat őrzési helyére, a nagyobb egységtől haladva a kisebb felé. Míg a könyvtárak tematikusan rendezik állományukat, azaz egy-egy könyv tartalma szerinti tudományterületnél lesz megtalálható, addig a levéltárak rendje elsősorban az irat eredetét tükrözi (proveniencia elve), azaz egy-egy iratképző szerv (például színház) anyaga együtt marad. A levéltárak anyagaikat az irat eredetét tükröző tárgyi csoportokba, fondokba rendezve őrzik. A fondokon belül az iratok állagokat, azon belül csomókat (fasciculusokat) alkotnak, ahol az egyes iratok időrendben követik egymást.

Egy konkrét levéltári irat visszakereséséhez tehát az alábbi adatok szükségesek:

t        A levéltár neve és székhelye,

t        A fond száma és neve,

t        Az állag jelzete,

t        A fasciculus száma (ha van),

t        Az irat száma,

t        Az irat címe (ha van).

 

Hivatkozás iratok csoportjára:

A levéltár neve, székhelye

A fond, az állag száma és neve  

A csomó neve

BAZ. M. LVTÁR, MiskolcXXX. 3. Családtörténeti gyűjtemény. Leszih Miksa családtörténeti iratai.

 

 

 

EV. ORSZ. LVTÁR, Budapest, Tiszai Egyházkerület Levéltára, Hegyaljai Egyházmegye iratai 8. cs. XLIII. csop. A miskolci gimnázium iratai

 

 

Hivatkozás egy konkrét iratra:

BAZ. M. LVTÁR, MiskolcIV. Tanácsi iratok 1201/e, 481/1848 Követválasztók névsora.

 

 

                  Egyes kézirattárak ettől eltérő rendszert is alkalmazhatnak:

Kézirat lelőhelye a Ráday Gyűjteményben:

Szemere Bertalan levele Szemere Pálhoz. Pozsony, 1833. okt. 27. – In: Ráday Gyűjtemény, Bp. Szemere Tár, 13. köt. 1833. 76. sz. p. 317-320.

 

Hivatkozás másodkézből történő idézésre

A lehető legritkább esetben folyamodjon olyan idézet közléséhez, amelyet valaki más idéz. Ha mégis elkerülhetetlen, a hivatkozásban a közvetlen forrást adja meg és ne azt, amire az eredetileg idéző szerző hivatkozik. Ha ugyanis ez utóbbit teszi, az mindig magában hordozza annak a veszélyét, hogy ha az idéző szerző tévesen adta meg az idézet valamely adatát, ezt a másodkézből történő felhasználó is tévesen fogja megadni, ez viszont már csak neki róható fel! Ha tehát olyan idézetet épít be a dolgozat szövegébe, amelyet más is idéz valahonnan, a hivatkozásban szereplő adat:

Idézi Keresztury (1983)

 


 

[1] MSZ ISO 690-1987

[2] MAGYAR Bálint, A közoktatás modernizációjának esélyei a közoktatási törvény módosítása után. Új pedagógiai szemle, 47. évf. 2. sz. (1998), p.6. ISSN 1215-1807


Vissza a lap tetejére Hivatkozáskészítés A dolgozat szerkezete Dokumentáció-készítés Bibliográfia-szerkesztés

Copyright © 2004 Dr. Tóvári Judit

E-mail: tovarij@ektf.hu

Utolsó módosítás: 2005.03.07.