Home
IKT alkalmazása az oktatásban
ICT in education
ERASMUS Students
Centre for International Relations










News

VIII. Nemzetközi Bioeróziós Workshop Egerben


Az augusztus 24-től 30-ig tartó konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola Földrajz tanszéke adott otthont, amely során a résztvevőknek lehetőségük volt megosztani egymással kutatási tapasztalataikat, de a fiatal kutatók, hallgatók, és a külföldről érkezett doktoranduszok is lehetőséget kaptak munkájuk bemutatására.

A múlt szerdán tartott sajtótájékoztatón Dr. Dávid Árpád, az Eszterházy Károly Főiskola Földrajz tanszékének főiskolai docense elmondta: a workshop egyik fő célja az volt, hogy a vendégek megismerjék egymást és egymás kutatásait. „Fontos, hogy lássák: Eger környékén milyen fantasztikus helyek vannak a bioerózió kutatása szempontjából. Egy negyedórás beszélgetés sokkal többet ér, mintha email-en vagy közösségi oldalakon keresztül üzengetnénk egymásnak” – hangsúlyozta a tanár úr, aki Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettessel és Fodor Rozáliával, a Mátra Múzeum munkatársával karöltve rendezte az idei konferenciát.
A személyes találkozást a Krakkóból érkezett Dr. Alfred Uchman, illetve az argentin Anna Parras is nagyon fontosnak tartja. „Ez a konferencia nagyszerű lehetőség mind a geológusoknak, mind pedig a paleontológusoknak. Az itt szerzett tapasztalatokat szeretném majd az otthoni kollégákkal is megosztani. A magyar kultúra, az emberek és Eger városa pedig maga a csoda. Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek” – mondta az argentin kutató.

 

Eger a geológusok zarándokhelye

A résztvevők vasárnap egy úgynevezett „icebreakerparty”-n ismerkedhettek meg egymással. Maga a workshop hétfőn startolt, ahol az egész napos előadások során hallgatók (köztük két egri hallgató) és fiatal kutatók is felszólaltak. A keddi terepbejárások alkalmával nemcsak az egri téglagyár agyagbányáját, hanem a Kis-fennsík peremén lévő mészköveket és a nagyvisnyói határ-tetői kőfejtőben található 15 millió éves csigák fúrásnyomait is megvizsgálták.
Dr. Dávid Árpád a Paletta Online-nak elmondta, hogy az országban csak itt folynak bioeróziós kutatások, ezért Egert okkal nevezik a geológusok zarándokhelyének is. A városban található egykori téglagyár agyagbányája például egy földtörténeti periódust reprezentál, amelyet Egri Emelet néven ismer az egész világ. „Nemcsak hazai, hanem külföldi anyagokat is rendszeresen vizsgálunk. A legtávolabbi anyagot például Új-Zélandon gyűjtöttük” – mesélte a Földrajz tanszék docense, aki néhány érdekességet is megosztott portálunkkal.

 

A spanyol armada és a bioerózió


Megtudtuk például, hogy bioeróziós kutatásokkal az egész világon mindössze 300-an foglalkoznak. Bár idén Indiából, Argentínából, Olaszországból, Lengyelországból és hazánkból is érkeztek kutatók Egerbe, ketten mégis hiányoztak. „Egy kollégánk az Egyesült Államokból azért nem tudott eljönni, mert az utolsó pillanatban kapott egy egyetemi állást, emiatt Tennessee-ből Connecticutba kellett költöznie. Egy Ausztráliában dolgozó német hölgy pedig véletlenül összetévesztette a dátumokat, így ő most nem Egerben, hanem az esküvőjén ünnepel” – tette hozzá mosolyogva. De meglepve hallgattuk azt az anekdotát is,amely Richard Bromley, az egyik leghíresebb bioeróziós kutató nevéhez fűződik. Bromley egyik cikkében ugyanis arról írt, hogy a spanyol armada vereségéhez a bioerózió (is) hozzájárulhatott. II. Fülöp spanyol uralkodó hajói ugyanis olyan rossz állapotban voltak a fát pusztító élőlények miatt, hogy ez jelentősen meggyengítette a legyőzhetetlennek hitt hajóhadat.

 

Mi is az a bioerózió?


A bioerózió egy olyan folyamat, amelyet az élőlények végeznek, akik valamiféle kemény aljzatot alakítanak át. Ez a szilárd aljzat lehet kőzet, kagyló, csiga, esetleg korall mészváza. Szárazföldön a rovarok, madarak, míg tengeri körülmények között szivacsok, kagylók, halak és csigák végzik a bioeróziót. „A tengeri körülmények között lejátszódó bioerózió azért fontos, mert egyrészt olyan élőlényekről szerzünk tudomást, amelyeknek nincs alkalmas vázuk ahhoz, hogy ősmaradványok legyenek. De ezek a nyomok megmutatják, hogy sok millió évvel ezelőtt ott éltek” – mondta Dr. Dávid Árpád. Ennek pedig ősföldrajzi és paleontológiai jelentősége is van. Sőt, amikor egy lyukas levelet, egy kopácsoló harkályt, esetleg a kikötőkben megrongált facölöpöket látunk, az mind-mind a bioerózió, vagyis a természetet pusztító folyamat része.

 

Az egyhetes nemzetközi workshop egy magyar-német közreműködéssel életre hívott, több mint 500.000.000 Ft-os TÁMOP pályázat keretén belül valósulhatott meg.

 

Bakondi Ágnes
Fotó: Fajcsák Bence

A hír forrása: palettaonline.hu/

 


2014 szeptember 01. 15:16
Magi Magdolna