Magyar  English  Eger város honlapja   Főoldalra  Vissza
Nyelvvizsgák
BTK GTK TKTK TTK CK
BTK GTK TKTK TTK TTK






























Színház

  

Howard Lindsay – Russel Crouse – Richard Rodgers – Oscar Hammerstein:
A muzsika hangja
musical
 
Rendezte:
HALASI IMRE
Jászai-díjas Érdemes művész
 
A Trapp család története már több generáción keresztül uralja a zenés színpadokat. Magyarországon is kedvelt repertoár darabja színházainknak. A Budapesti Operettszínházban például 18 éven át játszották kétféle feldolgozásban.
 
Hét gyerek mellé új nevelőnő érkezik, aki a rakoncátlan kölyköket a zene szeretetével és a közös éneklés örömével teljességgel megbabonázza. Az újra átélt családi harmónia különösen hat az egyébként zord és kemény nevelésre ösztönző családfőre, aki önmaga is megszédül a fiatal nevelőnő jóságától és szépségétől. Csakhogy Mária, a gyerekek új pótmamája apácanövendékként éli hétköznapjait és a hirtelen elé tárult boldogságtól megijedve, visszatér a zárda falai közé. Végül a háború borzalmai elől menekülő család, a nevelőnő által betanított altató dal koncertszerű előadásával jut át a németek által megszállt osztrák határon. 
 

***

Csiky Gergely:

Buborékok
vígjáték
 

Csiszár Imre
rendező

Csiky Gergely ebben a darabjában leleplezi azt a pénzhajhászós életformát, amelyben semmi más nem dominál, csak a haszon. Buborékok, vagyis mindenféle illúziók épülnek fel arra, hogy a pénzzel az élet minden gondját meg lehet oldani. A pénz hozza magával a befolyást, indukálja az érzelmet, szerelmet, házasságot, meghatározza a karriert, szóval mindent a pénz motivál. Ebbe aztán emberi sorsok beleroppannak, sokan öngyilkosok lesznek, mert nem bírják a terhelést, nem bírják a tempót. Néhányan, akik kellőképen meglovagolják a lehetőségeket, megdicsőülnek. Ám a szerző éppen arra világít rá, hogy az ilyen emberek többnyire nevetségessé válnak, és akin nevetünk, attól nem félünk. Ha ezeket a szerepeket kellő humorral mutatjuk meg a színpadon, akkor – amint Gogol is mondja - nevethetünk majd saját magunkon. Mert el kell majd gondolkodnunk azon, megéri-e feltenni az életünk talmi értékek hajhászására: hogy a feleségem jól öltözötten jelenhessen meg a társaságban, hogy a lányomat egy léhűtő akarja feleségül venni, hogy a fiam a teljes vagyont eljátssza a lóversenyen, szóval megéri-e, teszi fel a kérdést a XIX. század közepén a nagyszerű szerző, akinek darabjait igen méltatlanul, csak nagy ritkán veszik elő a színházak. E hiányt én most boldogan pótolom