2017. Június 25, Vasárnap, Vilmos
 Elektronikus katalógus:  Az EKF Könyvtárának katalógusa = e-Corvina
 Honlap-kereső:  























Szakdolgozatírás

BEVEZETŐ GONDOLATOK SZAKDOLGOZATOT ÍRÓKNAK

E kis áttekintésben csak egy-egy, a szakdolgozat írásával kapcsolatos témát érintek, azt sem teljes mélységében.

További, megannyi kérdésére - konzulens tanárán kívül - választ kaphat az ajánlott, Könyvtárunkban is megtalálható dokumentumokból és a linkek segítségével elérhető forrásokból, illetve forduljon bizalommal könyvtárosához!

Mire való a szakdolgozat?

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató tanúsítja, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Tanulmányaira alapozva a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá - különösen a választott szakterületeken - önálló munka végzésére.

A szakdolgozat tükör, melynek segítségével a dolgozat írója felmérheti viszonyát a választott szakmájához. A munka készítése közben képet alkothat arról, hogy mennyire képes nyitottan szemlélni környezetét, és felelősséggel elvégezni egy olyan munkát, melyet saját maga választott.

A szakdolgozat a pályakezdő önéletrajzának egyik legfontosabb eleme. Érdemes magas színvonalú munkát készíteni, amelyben a fiatalságra jellemző kritikus szemlélettel és fantáziával bemutatunk, vizsgálunk, kitalálunk, vagy új szempontok szerint rendszerezünk valamit! Mindezt annak a figyelembevételével, hogy hiszünk abban, hogy az elvégzett munkánk valamely intézmény, vállalat, szervezet, stb. számára haszonnal jár. A szakdolgozat garancia és referencia lehet arra, hogy a végzés után hasonló jellegű, színvonalas elemző munkára vagyunk képesek!

Hogyan válasszunk témát?

Tanszéke válogatja. Rendszerint meghatározott témákat és témaköröket ajánlanak, melyekből választani lehet. Ezekből érdemes ötletet meríteni, és kitalálni valami testhezállót, ami saját egyéniségünknek és jövőbeli céljainknak is megfelel. Hasznos, ha már az alsóbb évfolyamokon figyelemmel kísérjük a kiírt témákat!

Elengedhetetlen a probléma tágabb szakirodalmának tanulmányozása. Ez az ismeret támpontot ad a kutatáshoz, és a továbbgondolásra érdemes területek megtalálásához. A témaválasztásban a tanszékek tapasztalt oktatói is segítenek. Így elkerülhető, hogy vonzónak tűnő, de már kimerített, sokszor feldolgozott témát válasszunk.

Ha a téma körvonalazódott, a következőket célszerű végiggondolni a szakdolgozat szerzőjének.

  • Mennyi hasznosítható eredményt ígér a dolgozat?
  • Mennyire aktuális a téma? (Az aktuális nem azonos a divatossal!)
  • Milyen a téma feldolgozottsági foka: van-e irodalma, és azok hozzáférhetők-e?

Négy alapszabály

  1. A téma feleljen meg a jelölt érdeklődési körének (kapcsolódjék addigi vizsgáihoz, olvasmányaihoz, politikai, kulturális vagy vallási nézeteihez).
  2. A felhasználandó források legyenek hozzáférhetők, vagyis ne jelentsenek megoldhatatlan anyagi terhet a jelöltnek.
  3. A felhasználandó források legyenek kezelhetők, vagyis feleljenek meg a jelölt kulturális szintjének.
  4. A kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének.

Konzultáció

Az anyaggyűjtés és könyvtárban való kutatás nem pótolja a konzulensekkel folytatott megbeszéléseket. A dolgozattal kapcsolatos problémáinkkal keressük konzulensünket, kérjünk tanácsot, s rendszeresen mutassuk be az elkészült részeket!

Határidők

Rendívül fontos a határidők betartása. Saját dolgunk megkönnyítése és hitelességünk érdekében ezeket mindig tartsuk be:

  • a témaválasztást igazoló szakdolgozati jelentkezési lap leadásának,
  • a témavázlat és tartalomjegyzék benyújtásának,
  • a konzultációs időpontoknak,
  • a szakdolgozat benyújtásának határidejét.

A dolgozat logikai felépítése

A szakdolgozat témáját egy probléma köré célszerű felépíteni, így a dolgozat készítésekor elsődleges cél e probléma megoldása legyen: ennek során a minél pontosabb kifejtést, az értelmezés megbízhatóságát, az arányok és a fontossági sorrend betartását, a lényeg kiemelését kell szem előtt tartani. A probléma felismerésének és megfogalmazásának, valamint megoldásának nem kell feltétlenül egybeesnie.

A jó szakdolgozat könyvtárban születik

A jó kutató képes arra, hogy amikor kilép a könyvtárból, a kiválasztott témájáról többet tud, mint amikor belépett.

Milyen jellegű szakirodalmi anyagokat, könyveket keressünk a diplomamunka kidolgozásához?

Két félét: elsődleges és másodlagos forrást. Elsődleges forrásnak nevezzük azt a művet, amely bizonyos területtel, vagy egy problémával foglalkozik (tanulmány, értekezés, kutatás leírása), másodlagos forrásnak pedig az erről szóló bibliográfiákat, a szakirodalom listáját nevezzük.

Létezik másféle csoportosítás is:

  • A kézikönyvek egy-egy tématerületet összefoglaló művek.
  • A monográfiák egyetlen témakört tárgyalnak részletesen.
  • A szakfolyóiratok cikkei a téma legfrissebb irodalmát tartalmazzák.
  • A konferencia kiadványok a legkorszerűbb ismereteket tartalmazzák.

A fentieken túlmenően jó hasznát vehetjük a lexikonoknak, enciklopédiáknak, szótáraknak, statisztikai kimutatásoknak, évkönyveknek, jogszabály-gyűjteményeknek.

A szakkönyvek, egyetemi jegyzetek a tudományterület legfrissebb összefoglaló tudományos munkái. Érdemes figyelmesen áttekinteni az ezekben található irodalomjegyzékeket, az ún. rejtett bibliográfiákat is, mert azok a témában és a témához közeli tárgykörökben is eligazítást nyújtanak és további releváns irodalmakhoz vezetnek. A szakirodalom-lánc követése azt jelenti, hogy elindul egy összefoglaló mű bibliográfiája, illetve hivatkozásai alapján és az ott hivatkozott művek bibliográfiái nyomán halad tovább műről műre.

A már elkészült dolgozatok további jó ötleteket adhatnak arra, hogyan tudjuk minél alaposabbá, kulturáltabbá, szebbé tenni dolgozatunkat. A diplomamunkák fellelhetők és általában megtekinthetők az egyetemek, főiskolák könyvtáraiban.

Tanácsok a könyvtárak használatához

Vizsgáljuk meg, hogy egy-egy adott könyvtár mit tud a számunkra biztosítani. Ma már az interneten elérhető könyvtári honlapok széleskörű információt nyújtanak az egyes könyvtárak állományáról, szolgáltatásairól, működéséről.

Ha úgy érezzük, hogy nincs elegendő ismeretünk a könyvtár használatához, érdemes könyvtároshoz fordulni. Aki még nem tapasztalta, meg fog lepődni, hogy a könyvtárosok milyen lelkiismeretes, messzemenő, önzetlen segítséget nyújtanak bárkinek a könyvtár, a katalógusok használatában, segítenek a probléma / keresőkérdés megfogalmazásában, a dokumentumok kikeresésében. Tanácsaik segítségével sok időt takaríthatunk meg.

A könyvtárat használók többsége a szakdolgozat írása során szembesül azzal a problémával, hogy olyan dokumentumra van szüksége, amely nem érhető el az általa használt könyvtárakban, és más művel nem helyettesíthető. Minden nagy könyvtárban igénybe lehet venni ilyenkor a könyvtárközi kölcsönzést.

A szakirodalom felhasználásának lehetőségei és etikája

Alapkövetelmény a kutatott dolgozatok részeinek felhasználása esetén a pontos bibliográfiai forráshivatkozás!

Egy mű „felhasználása" többféleképpen történhet. Idézés bármely mű felismerhetően átvett része, az átvétel pontos feltüntetésével. Elmaradása kimerítheti a plágium fogalmát, sértésnek számít, és a Szerzői jogi törvénybe ütközik. Jogi bonyodalmakhoz vezethet a megengedettnél jóval nagyobb terjedelmű idézet, amelyet csak a szerző engedélyével, átvételként lehet közölni. Idézet esetén változás nélkül, tartalom- és szöveghűen kell a vonatkozó részeket közölni! Ha tartalmi okok miatt egyes részeket elhagyunk, ezt a szükséges helyekre tett három ponttal jelölhetjük. Ügyelni kell azonban arra, hogy kihagyással ne hamisítsuk meg az idézet értelmét! (Arról, hogy milyen esetekben kell idézni, hasznos oldalt találhat honlapunkon a Könyvtárhasználat menüpontnál a Tudománymetria című dokumentum 20. oldalán.)

Amennyiben az átvett gondolatok néhány pontjára különösen fel akarjuk hívni a figyelmet, megfelelő nyomdatechnikai eljárással - vastag vagy dőlt betűs szedéssel - emeljük ki a szöveg adott részét környezetéből! A beavatkozás tényére fel kell hívni a figyelmet! Közhasználatú jelzés például a zárójelben elhelyezett „kiemelés tőlem" formula, amely mögött a szerző névbetűi állnak. A tartalomhű idézés éppen azt teszi lehetővé, hogy a lényeges megállapításokat tömören tudjuk beépíteni a - forrás feltüntetésével - a szövegbe.

Tipikus hibák

1. Rossz időbeosztás következtében nem jut idő a dolgozat tartalmi, illetve formai egységének kialakítására. A munka elején kell megtervezni pontos időbeosztásunkat.

2. Nincs a dolgozatnak vezérgondolata, ami végigvonul az egész szövegen. A dolgozat írása kezdetén kell megtervezni, hogy mi az egész téma gerince, és az összes további gondolatot ehhez kell igazítani!

3. A szakdolgozatot egy korábbi évfolyamdolgozat egyszerű feljavítása. Alaposan át kell dolgozni, hogy a szakdolgozattal szemben támasztott követelményeknek megfeleljen!

4. Egy-egy fontosabb törvény kimerítő ismertetése nem tekinthető önálló munkának. Mások által, hasonló területen, korábban végzett munkákat kell keresni, és bemutatni az elért eredmények előnyeit és hátrányait az elérendő cél érdekében!

5. A dolgozatból nem tűnik ki az elmélet és a gyakorlat közti kulcsfontosságú eltérés, ami a megvalósított rendszer működését befolyásolja.

6. Részletes indoklás, magyarázat nélküli kijelentésekre támaszkodik az elemzés.

7. A forrásmunkák és a saját munka nem áll arányban egymással, olyan érzése támad az olvasónak, mintha a dolgozat csak meglévő anyagok összeollózása volna.

8. Az irodalomjegyzék tételei hiányosak, kevés a hivatkozás. Az irodalmat a munka kezdetétől kell gyűjteni, és nem utólag összevadászni azokat! Az sem szerencsés, ha csak magyar nyelvű források szerepelnek a hivatkozásjegyzékben. Nincs olyan téma, amelynek ne lenne angol, német, francia szakirodalma!

9. Helyesírási hibák maradnak a dolgozatban. Egy-egy hiba természetes, de amikor oldalanként egyet talál az olvasó, az lerontja az összbenyomást.

10. Nem derül ki világosan, mi a saját munka, saját vélemény, és mi az, amit mások írtak. Konkrétan le kell írni, melyek a saját gondolatok, következtetések, eredmények, ez nem magamutogatás!

11. A színes ábrák a fekete-fehérben olvashatatlanok a színek leképződése miatt, ez főként olyan grafikonoknál hátrányos, amikor az egyes adatsorokat nem lehet megkülönböztetni egymástól. Előre gondoskodni kell a képek fekete-fehérbe alakításáról, ha nem színes a kérdéses részek nyomtatása!

12. Meg kell találni az egyensúlyt az idegen nyelvű kifejezések eredeti vagy bevált magyar megfelelőjének használatában, hogy „eszetlen" magyarítással ne váljon érthetetlenné a szöveg. Fordításnál az eredeti kifejezést zárójelben fel kell tüntetni!

Felhasznált irodalom:

Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai : Tanácsok, tippek, trükkök, nem csak szakdolgozat-íróknak. - bőv. és aktualizált átd. kiad. - Budapest, 2004.

Mihályi Péter: Hogyan írjunk szakdolgozatot. [Elektronikus dok.] http://209.85.135.104/search?q=cache:pYEOOuMyqjAJ:www.vein.hu/gtk/tanszekek/penzugy/
letoltesek/szakd.doc+mih%C3%1lyi+hogyan+%C3%ADrjunk+szakdolgozatot&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu&
client=firefox-a[Lehívás dátuma: 2007. 08. 23.]

Az Eszterházy Károly Főiskola szabályzatai

Szakdolgozati szabályzat : 1. számú melléklet a Tanulmányi és vizsgaszabályzathoz. - In: Az Eszterházy Károly Főiskola Tanulmányi és vizsgaszabályzata : (Utolsó módosítás: 2008. február 6-án) / EKF. - 2006. [Elektronikus dok.] http://tik.ektf.hu/index.php?fomenu=45&almenu=6 [Lehívás dátuma: 2008. 02. 15.]

Szakdolgozat elkészítésének szempontjai / Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar, Gazdaságtudományi Intézet. - 2006/2007. tanév. - [Elektronikus dok.] http://www.ektf.hu/~nadame/szakdolgozat/GTI%20szakdolgozat%
20k%F6vetelm%E9nyek%202006-2007.%20tan%E9v%20mell%E9kletekkel%20-%202006.10.30.pdf
[Lehívás dátuma: 2007. 09. 05.]

Ajánlott irodalom a Központi Könyvtár dokumentumállományából

Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? - Budapest : Osiris, 2000.

Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. - 6. átd. kiad. - Budapest : Balassi, 2003.

Berry, Ralph: The Research Project : How to Write It. - London and New York : Routledg, 1994.

Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe / szerk. Falus Iván - 3. kiad. - Budapest : Keraban K. ; Műszaki Kvk, 2004.

Crews, Frederick - Schor, - Hennessy, Michael: The Borzoi Handbook for Writers. - 3.ed. - New York [etc.] : McGraw-Hill, 1993.

Csermely Péter: Kutatás és közlés a természettudományokban. - Budapest : Osiris : 1999. - (Osiris kézikönyvek)

Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája : ismeretszerzés (gyorsolvasás), rögzítés, közlés. - Budapest : OMIKK, 1985.

Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? - Budapest : Kairosz, 2003.

Fábián Zoltán: A pedagógiai kutatások módszerei és logikája : (kutatásmódszertan). - Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.

Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. - Budapest : Krónika Nova, 2002.

Gibaldi, Joseph: MLA Handbook for Writers of Research. - 4.ed. - New York : The Modern Language Association of America, 1995.

Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. - 2. átd. kiad. - Budapest : Osiris, 2005. - (Osiris kézkikönyvek)

Harbrace College Handbook / John C. Hodges [et al.]. - Forth Worth [etc.] : Harcourt Brace Publ., 1994.

Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan : bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. - Budapest : Osiris, 2005.

Herman, William: The Basic Writer's Rhetoric. - New York [etc.] : Holt, Rinehart and Winston, 1988.

Krisher, Trudy B.: Writing for a Reader. - LinkEnglewood Cliffs : Prentice Hall, 1995.

Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai : tanácsok, tippek, trükkök, nem csak szakdolgozat-íróknak. - bőv. és aktualizált átd. kiad. - Budapest : Perfekt, 2004.
A Kutatásmódszertan avagy Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát új kiadása

Komenczi Bertalan: Pedagógiai információforrások : tanulási útmutató. - Eger : Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet, 2004.

Majoros Pál: Kutatásmódszertan avagy Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? : módszertani tananyag a gazdasági felsőoktatás hallgatói számára. - 3. kiad. - Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.

Martin, Marlene - Girard, Maureen: LinkWriting Wisely and Well. - New York : McGraw-Hill, 1993.

MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások. - 2. kiad. - Budapest : Magyar Szabványügyi Hivatal, 1990.

Pedagógiai informatika : a neveléstudomány szakirodalmi alapjai / szerk. Kozma Tamás, Sike Emese. - Debrecen : Kossuth Egy. K., 2004 - (Pallas Debrecina ; 15.)

Pedagógiai metodológia és kutatásmódszertan / szerk. M. A. Danyilov és N. I. Boldirev. - Budapest : Tankönyvkiadó, 1978.

Salamon Zoltán: A pedagógiai kutatás módszerei - Budapest : Tankönyvkiadó, 1978.

Sorvezető : TDK dolgozatok, tudományos dolgozatok, referátumok készítőinek / összeáll. a JGYTF Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék. - 2. átd. kiad. - Szeged : JGYTF K., 1999.

Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon : hogyan írjunk, hogy megértsenek? : hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? : hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? - 2. átd., bőv. kiad. - Budapest : Kossuth, 2001.

Tóvári Judit: A szellemi munka technikája : szakirodalmi információk keresése. - Nyíregyháza : Dialógus Informatikai Iskola, 1999. - (A nyitott szakképzés tananyagai ; 3.)

Walker, Melissa: Writing Research Papers : A Norton Guide. - 3.ed. - New York, 1993.

Gyűjtőlapok

Az oldalt szerkeszti: Kocsisné Prokai Laura



2007 © ekf médiainformatika intézet multimédia kutatólaboratórium