A pszichológia módszerei

A pszichológia tapasztalatra épülő tudomány, ami meghatározza milyen módszereket alkalmaz és dolgoz ki kutatásai és vizsgálatai során. A pszichológia módszertani hátterének megteremtése Wilhelm Wundt és munkatársai nevéhez fűződik, aki Lipcsében az egyetem filozófia tanszékén 1879-ben létrehozta az első pszichológiai laboratóriumot, lehetővé téve ezzel, hogy az addig csak elméletben megfogalmazott pszichológiai feltevéseket, kérdéseket laboratóriumi körülmények között vizsgálni lehessen. Wundt ezzel megteremtette a mai modern tudományos pszichológia alapjait.

A pszichológia legtöbb módszerét a természettudományok köréből kölcsönözte, de új módszereket is kidolgozott.

Két legfontosabb és talán leggyakrabban alkalmazott módszer a pszichológiában:

  • Megfigyelés
  • Kísérlet

A fenti módszereket kiegészíthetjük más módszerekkel is:

  • Kérdőív
  • Interjú
  • Szociometria
  • Tesztek stb.

 

Megfigyelés:

 

Történhet természetes és laboratóriumi körülmények között. Például a Gorillák a ködben című filmben nagyon jól nyomon követhetjük, hogy a híres etológus nő hogyan végzi, természetes körülmények között, a gorillák viselkedésének és életmódjának megfigyelését. A laboratóriumi megfigyelések gyakran detektív tükör (olyan ablak, amelyen csak az egyik oldalról lehet látni, mi történik a másik oldalon) vagy rejtett kamera segítségével történik. A tudományos megfigyelésnek meghatározott kritériumai vannak. Előre meghatározott cél és szempontok alapján, tervszerűen és meghatározott körülmények között történik.

A megfigyelés formái

Beszélhetünk mások megfigyeléséről, ezt nevezzük extrospekciónak és önmegfigyelésről, idegen szóval introspekcióról. Az introspekció, saját lelkitörténésünk közvetlen megfigyelése. Az önmegfigyelés hátránya szubjektivitásában rejlik, éppen ezért gyakran kiegészítik más objektív módszerekkel is (pl. kérdőívek, teszek, interjúk stb.).

 

Kísérlet:

A kísérlet is történhet természetes és laboratóriumi körülmények között. Ez a kutatási módszer a leginkább kontrollálható. A kísérlet során a kísérletet végzők mindig változókat vizsgálnak, a függő és független változókat és ezeket megpróbálják szigorú ellenőrzésük alatt tartani. Függő változó, amit a kísérlet vezetője mér és kutat. A független változó, pedig az a változó, amit a kísérlet vezetője befolyásol, kontrollál és amelynek hatását vizsgálják a függő változóra. Például abban a kísérletben, ahol az alvás mennyiségének a hatását nézik az emlékezeti teljesítményre, tehát a kísérletvezető meghatározza, hogy mennyit aludhatnak a kísérleti személyek (pl. az egyik csoport 2 órát, a másik csoport 4 és harmadik csoport 8 órát), és ezután vizsgálják, hogy egy bemutatott szólista hány szavát képesek felidézni a kísérlet réésztvevői. Az alvás mennyisége lesz a független változó, hiszen a kísérletvezetője határozza meg mennyit aludhatnak a kísérleti személyek és az emlékezeti teljesítmény (hány szót tudnak felidézni a bemutatott lista szavai közül) pedig a függő változó, amit mérnek és ami a független változótól függően változik.

Esettanulmány

Az esettanulmány tulajdonképpen tudományos önéletrajz, amely nagyon részletesen és aprólékosan mutatja be az egyén élettörténetét. Az esettanulmány segítséget nyújthat az egyén problémájának feltárásában, megoldásában, hiszen a probléma felléptekor a múlt ismerete fontos a jelen viselkedés megértése szempontjából. A módszer magában rejti a múlt eseményeinek eltorzítását vagy bizonyos események figyelmen kívül hagyását, de vannak olyan esetek, amikor egyedül csak erre a módszerre tud a pszichológus támaszkodni.

Tesztek

Azok közé a módszerek közé tartoznak melyet legtöbbször ér kritika a mindennapi ember részéről. „A teszt (angol szó, jelentése próba, vizsgálat) olyan feladat vagy feladatsorozat, amelynek teljesítése feltárja bizonyos pszichikus jelenségek (pl. ismeretek, érzelmek) meglétét.” A pszichológiában sok tesztet használnak. Ezeket a szerint csoportosítják, hogy mi a mérés tárgya:

  • Intelligencia tesztek (pl. MAWI, IST, RAVEN stb.)
  • Speciális képességeket vizsgáló tesztek (pl. a PIERON teszttel a figyelmi teljesítményt mérik)
  • Személyiség tesztek (pl. Rorschach teszt, TAT, CPI stb.)

A teszteket mindig standardizálják, tehát kidolgozásuk és értékelésük statisztikai elemzéseken alapszik. Minden tesztnek meg kell felelnie a következő kritériumoknak:

  • Érvényesség (validitás): a tesztek valóban azt mérik-e, amit mérni szeretnénk velük.
  • Megbízhatóság (reliabilitás): a teszt ismételt felvétele után is ugyanolyan vagy nagyon hasonló eredményeket mutat.
  • Használhatóság: a befektetett erő, energia és pénz minél kevesebb legyen.

A tesztek értékelésénel segítségül hívjuk a különböző statisztikai módszereket.(pl.: korreláció számítás stb.)

Kérdőívek

A kérdőívek segítségével nagyon rövid idő alatt nagyon sok adathoz, információhoz juthatunk. Sajnos azonban ezek az adatok gyakran torz képet adhatnak kitöltőjéről, ami előfordulhat szándékosan, a kitöltő jobb képben szeretné feltüntetni magát, vagy kommunikációs probléma miatt, vagyis nem biztos, hogy a kérdőívben feltett kérdést jól értelmezik. Vannak nyílt és zárt végű kérdőívek. A zárt végű kérdőív esetén megadott válaszok közül kell választani a megfelelőt. A nyílt végű kérdőívekben szabad lehetőség van a válaszadásra. A kérdőív segítségével kapott adatokat többnyire statisztikai elemzéseknek vetik alá.